Frusztrációs mozgásfejlődés és társai

Mikor megszületik alig várod, hogy a karodba foghasd. Aztán, hogy fordítsa és tartsa a fejét, kitolja magát, forduljon. Majd kússzon, másszon, üljön, álljon, egyáltalán hogy haladjon! No igen ám, de ez azért nem megy ilyen könnyen. Komoly munkaórák vannak mögötte. Kicsi indián, becses nevén Balázs, nem siette el a forgolódást, éppen 6. hónapot töltötte, mikor egyik napról a másikra elkezdett forgolódni, aztán 2 héttel később kúszni. Ezt megelőző 2 hónap napi szinten arról szólt, hogy ő már menne, de még nem sikerül. Ilyenkor dühbe gurult, nyűglődött, nyögött, hangosan kifejezésre juttatta nemtetszését. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, egy idő után engem kezdett komolyan megviselni a nyűgössége. Nem igazán találtam meg a megoldást – még most sem tudom, inkább csak próbálkozom.

Gondoltam, ha többet mozdulunk ki az majd segít. Hát csak részben 🙂 Szerencsére beköszöntött a kora nyár mikor ebbe az időszakba léptünk, így délelőtt és délután is sétáltunk a környéken. Ezeket a sétákat egyre jobban élvezi. Most már kapaszkodva tud ülni a babakocsiban, így ki lát és nézelődik. No nem kell nagy időtávokra gondolni kb. 20 perc. De 20 perc csend az milyen mennyei tud lenni! 🙂

Mivel októberi születésű a tél és a kora tavasz nagyjából márciusig nem arról szólt, hogy közösségbe járjunk. Igazság az, hogy nem is nagyon tudtam az elején, hogy milyen program való nekünk. Márciusban kipróbáltuk a Kangát- nem volt rossz, de éreztem, hogy nem ez lesz a mi világunk. ( Gyerkőc 6 hónaposan több mint 9 kg, az én hátam meg ezt nem igazán viselte jól) Újszülött korától kezdve nem szerette, ha szoros ruha / pólya van rajta, uh a kendő sem lett nagy szerelem, inkább csak kényszer megoldás.

Kanga után kicsit csalódottan keresgéltem, mondván az én gyerekem nem igazán viseli jól a közösséget, rátaláltunk a Csiri-biri Pöttöm tornára. http://www.csiri-biri.hu És bejött! Itt nem anya tornázik hanem baba, játékos mondókás formában, mozgásfejlesztés címén. Szerencsések vagyunk, mert az anyaközösség és az oktató is hasonló elveket vall, így nem érzem magam én sem kívülállónak( erről és az “anyatársadalomról” majd írok egy külön posztot 🙂 ) Időközben lassan 8 hónapos lesz a Manó, a nyűgösség okát szerintem már ő sem tudja – fogzás / szeparációs szorongás / mozgásfejlődés / frontok/ hold és napállás… Csiri-biri tornán is azt mondta az oktató, hogy annyira látszik rajta, hogy akar menni, valószínűleg ez frusztrálja.Ha elkezd mászni és meg tudja közelíteni amit szeretne, akkor oldódik a feszültség ( vagy jön helyette más 🙂 )

Legyen így!

Címkék: , , ,
Tovább a blogra »